Kő kövön egy, s nem lesz semmi,

Daliáns nevetés táncra perdit.

Kő kövön kacagni, ahol szól a zene,

Közben a táncterem némaságtól hever

Hol nincs már hang, hol nincs már zene,

Ott az élet egyszercsak elveszett.

Nincsen kiút, oda sem volt eddig,

Az élet játéka: ki hol tud elveszni.